Webáruház készítés lépései

Minden e-kereskedelemben tevékenykedő – vagy még csak abban gondolkodó – embernek eljön az életében az a pillanat, amikor megfogalmazódik benne a webáruház készítés gondolata.

Nem csoda, hiszen az e-kereskedelem évről-évre fejlődik, a statisztikák alapján pedig bárki jogosan érezheti azt, hogy ha nem lép időben, akkor kimarad mindebből.

Mielőtt azonban teljes gőzzel belevágnánk egy webáruház létrehozásába, érdemes átgondolni, hogy ez pontosan milyen feladatokkal is jár.

A bejegyzésben most ennek járunk utána és lépésről-lépésre végigvesszük, hogy melyek a legfontosabb teendők és szabályok webáruház készítés során.

Webáruház készítés lépései

A webshop készítésének lépéseit 3 fő kérdésköre oszthatjuk. Ez a “Mit?”, “Kinek?”, “Hogyan?” “Mennyiért?” négyszöge. Ha minden kérdést meg tudunk érdemben válaszolni, akkor készen állunk arra, hogy webshopot üzemeltessünk.

Mit áruljunk a webáruházban?

A legegyértelműbb kérdésnek tűnik elsőre, azonban minél mélyebben foglalkozunk vele, annál komplexebb kérdéssé válhat.

Ezért fontos, hogy ebben a fejezetben elkülönítsük azokat, akiknek még nincs termékük azoktól, akik már rendelkeznek a termékkel.

Mindkét csoport számára személyre szabott tippeket adunk a következő bekezdésekben.

Akiknek még nincs termékük:

Akik még nem rendelkeznek termékkel, de burjánzik bennük a vállalkozói kedv, gyakran sikeresebbek azoktól, akik úgy gondolják, hogy az offline üzletükben lévő termék megállná a helyét az online piactéren is.

Tény: egy webáruház nem alkalmas minden termékkör értékesítéséhez. Olyan termékeket kell felfedeznünk, amelyeknek van piaca, könnyen és jól eladhatóak.

A webáruház indítása előtt a termék megtalálásához validációs kutatások válhatnak a segítségünkre. Az ilyen kutatások néhány órát, maximum néhány napot igényelnek, viszont extrém hatékonyak.

Már a kutatások elején elbukhatnak olyan termékek, amelyek marketingjére akár milliókat is költöttünk volna látatlanban. Nagyon sok pénzt megspórolhat nekünk, hogy ha tudjuk, hogy mely szempontok alapján értékeljük a jövőbeli termékeinket egy ilyen validáció során:

Ezek a szempontok a következők:

1. Jól prezentálható: fontos, hogy a termékünk könnyen és megnyerő módon legyen bemutatható a webáruházunkban. A minőségi termékfotó mára már természetes kell, hogy legyen, hiszen a vizuális ingerküszöbünk is magasabban van, mint ezelőtt 5-10 évvel.
   
   Egy ruházati termék, esetleg egy bútordarab nem tűnik elsőre tipikusan jól prezentálható terméknek, azonban ha minőségi, stílusos fotókat készítünk róluk használat közben, akkor szinte garantált a siker.
   
   Ha a termékünket nagyon nehéz eladhatóan bemutatni, akkor sem kell feltétlenül elvetnünk az ötletet, csak annál kreatívabbnak kell lennünk a termék prezentálása során.
2. Alacsony kockázatú: ezt a szempontot kétféle szemszögből is megvizsgálhatjuk. A vállalkozás és a vásárló számára mást-mást jelent az, hogy egy termék kockázatos. Arra kell törekednünk, hogy mindkét fél számára a lehető legalacsonyabb legyen a kockázati faktor.
   
   A vállalkozás számára akkor alacsony kockázatú egy termék, hogy ha nem romlandó, nem kell túlságosan nagy készletet tartani belőle raktáron, nem sérülékeny és könnyen szállítható. Ha némely feltétel nem teljesül akkor sincs feltétlenül probléma, hiszen a manapság a dropshipping webshopok világát érjük, így könnyen találhatunk megoldást a rizikó csökkentésére.
   
   A vásárló számára akkor számít alacsony kockázatúnak egy termék, amennyiben annak ára nem haladja a termék típusához viszonyított lélektani határt. Az interneten általában a néhány ezer, maximum pár százezer forintos termékek mennek jól, a több millió forintos termékek értékesítése rendszerint személyesen történik. Továbbá, a hazai online kiskereskedelem átlagos kosárértéke 21.273 Ft  amit érdemes megjegyeznünk az árazási stratégia szempontjából is.
3. Nehezen beszerezhető: Minél nehezebb beszerezni az adott terméket hagyományos üzletből, annál jobb. Itt nem feltétlenül a termék általános jelenlétét kell alapul venni, gondolkodhatunk lokálisan is.
   
   Kereshetünk olyan termékeket is, amelyek Magyarországon még nincsenek, esetleg a fővároson kívül vidéken még nem elérhetőek. A hirdetések során már gyerekjáték lesz kizárni azokat a helyszíneket, ahol megvásárolható a termék és megcélozni azt, ahol még nincs jelen. Nyilván, ha olyan terméket találunk, amely sehol máshol nem kapható, az a legjobb.
4. Niche termék: Az e-kereskedelemben az a csodálatos, hogy szinte bármit értékesíthetünk, amit csak szeretnénk és amit a jogszabályok engednek. Az elmúlt években több “online hipermarket” létrejött a hazai piacon, ahol mindent kapni a kenyérpirítótól egészen az autó akkumulátorokig. Ha nem rendelkezünk 8-9 számjegyes marketingbüdzsével, akkor felesleges velük felvenni a harcot, helyette érdemes inkább felfedezni a saját niche termékünket és a hozzá tartozó piacunkat.
   
   A niche szó jelentése “piaci rés”, amely az utóbbi időszak egyik legfelkapottabb fogalma. A niche piac alatt azt a szűk piaci réteget értjük, akik nem általános, hanem speciális igényekkel rendelkeznek, sokkal jobban körülhatárolhatóak, így marketing szempontból is sokkal pontosabban megszólíthatóak.
   
   A niche termékre lehet példa azok az extra magas emberek, akik cipőt keresnek vagy azok a kismamák, akiknek koraszülött gyerekeik vannak, esetleg a némafilmek rajongói. A webáruház készítése előtt egy niche termék és piac felkutatása nagyban megkönnyítheti és meggyorsíthatja a további folyamatokat.
5. Kedvező árú: A közhiedelem szerint online minden sokkal olcsóbb, mint a klasszikus üzletekben, azonban ez nem minden esetben igaz. Az offline boltok számára általában csak a helyi üzletek jelentik a konkurenciát, míg egy webáruháznak az összes piaci versenytársa csupán pár kattintásra van.
   
   Fontos a kedvező ár, azonban nem minden áron, hiszen egy kiélezett árverseny kétélű fegyver, amelynek a győztese, nem feltétlenül profitál. Igyekezzünk inkább egyéb megoldásokkal ösztönözni a látogatókat, hogy vásárlókká váljanak. Ilyen például a szolgáltatás minőségének, gyorsaságának növelése vagy az egyéb hűségprogram rendszer kialakítása.

6. Akiknek már van termékük:

   Azok, akik már a webáruház elkészítése előtt, minden piackutatás nélkül pontosan tudják, hogy mit szeretnének értékesíteni online, jellemzően olyan üzletvezetők, akik már egy ideje értékesítik offline módon a szóban forgó terméket.

   Ebben a szituációban egyrészt könnyebb, másrészt nehezebb dolgunk van.

   Könnyebb azért, mert a vállalkozó teljes mértékben ismeri a terméket, annak piacát és célközönségét sőt, aktív vásárlói közösséggel rendelkezik. Mindemellett, az offline tapasztalatoknak köszönhetően az illető tisztában van azzal, hogy mivel jár egy üzlet vezetése értékesítési, logisztikai, marketing és jogi szempontból. Továbbá nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a meglévő tapasztalatokkal könnyebben fog boldogulni az online üzletvezetés világában, mint az, aki most ismerkedik mindennel.

   Nehezebb dolgunk pedig azért van, amit az előző fejezetben is említettünk kiemelt tényként, miszerint nem minden termékkör alkalmas online értékesítéshez. Ha pedig ez az eset áll fenn, akkor egy olyan vállalkozó, aki rendelkezik működő termékkörrel, felhasználható tőkével és szentül meg van győződve arról, hogy a terméke online is népszerű lesz, csak nagyon nehezen – és sok ráfordítást követően – fogja belátni azt, hogy a terméke online nem működik.

   Érdemes ezért végigolvasni az előző fejezet pontjait, hogy tudjuk alapszinten validálni, megfeleltetni a meglévő termékünket az alapvető e-kereskedelmi feltételek alapján. 

7. A Mit? és a Kinek? kérdések párban járnak, hiszen amint megvan a termékünk, akkor meg tudjuk határozni a hozzá tartozó célpiacot is a legtöbb esetben. Értelemszerűen, egy búvárruha webáruház nem túl népszerű az kismamák körében, ahogy egy protézis ragasztóra sincs sok tinédzsernek szüksége.

   Akadnak azonban olyan termékek, amelyekről nem lehet ránézésre megállapítani a célközönségüket, így mélyebb kutatást kell végeznünk, amelyet követően felmerül majd a kérdés, hogy…

   Kik lehetnek a potenciális vásárlóink?

   A webáruház készítést megelőzően mindenképpen fel kell kutatnunk a potenciális vásárlóinkat, hogy kialakítsuk a profiljukat, amit a szakzsargon csak “buyer persona”-ként emleget. A fogalom szerint, a buyer persona azt az illetőt testesíti meg, akit potenciális vásárlónak szánunk, akinek a terméket állítjuk elő, akinek a terméket értékesítjük vagy akinek a szolgáltatást ajánljuk.

   Határozzuk meg azt a 2-3 maximum 4 személyt, akik tipikus vásárlóink. Ha esetleg még nincsenek tipikus vásárlóink akkor fordítsuk meg az elméletet és határozzuk meg azokat a vásárlói típusokat, akiket ügyfeleinknek szeretnénk tudni.

   Képzeljük el magunk előtt és írjuk le a demográfiai, viselkedési és egyéb jellemzőit, hogy egy teljes képet kapjunk a profiljáról. Ezt követően már csak egy lépés meghatározni a fájdalom pontjait, a kommunikáció, illetve az ajánlat stílusát és tartalmát.

   A buyer persona meghatározásához napjainkban már szoftverek és előre létrehozott sablon dokumentumok állnak rendelkezésünkre, de az is tökéletesen működik, hogy ha előveszünk egy papírt és egy ceruzát.

   Csatorna

   Ha azon gondolkodunk, hogy kinek szeretnénk értékesíteni, akkor a buyer persona létrehozása mellett fontos feljegyezni azokat a csatornákat is, ahol a potenciális vásárlóinkat elérjük.

   A fenti példát visszaidézve; a kismamák rendszerint a Facebookon és e-maileken keresztül érhetőek el, míg a tinédzserek körében a YouTube, Instagram és egyéb streaming platformok működnek a leghatékonyabban.

   Egy biztos: Ha nem a megfelelő stílusban és csatornán kommunikálunk a célközönségünkkel, akkor sem az értékesítés, sem a marketing nem lesz hatékony.Webshop létrehozása előtt:

   Ha webáruházat szeretnénk készíteni, akkor hasonlóképpen kell eljárnunk, mint az előzőekben, azaz előzetes kutatásokkal alátámasztva, piaci felméréssel kell, hogy kezdjünk.

   Természetesen, a “hasunkra csapva” vagy akár szimpátia alapján is meghozhatunk üzleti döntéseket, de értelemszerűen, az ilyen szintű alaposság nem kifizetődő hosszú távon.

8. 1. Egyedi fejlesztésű webáruházak

   Ebben az esetben egy fejlesztő cég többnyire az alapoktól egy teljesen egyedi szoftvert fejleszt számunkra.

   A cég vezetősége vagy egyszemélyes vállalkozás esetén a vállalkozó átgondolja, hogy milyen funkcionalitású és megjelenésű online webshopot szeretne, és a büdzsé figyelembevételével választ egy számára szimpatikus árfekvésű weboldalt, ahonnan árajánlatot kér.

   Néhány nap elteltével válasz érkezik az árajánlatra, amelyben legtöbbször egy személyes találkozót kér a fejlesztő cég a vállalkozótól.

   Az e-mailen vagy telefonon keresztül történő időpontegyeztetést követően, a néhány órás meeting során a fejlesztő cég képviselői az általuk legfontosabb kérdések alapján felmérik, hogy mire van szüksége a megbízónak.

   Ezeket megismerve közösen meghatározzák az adott feladathoz tartozó határidőket. Például, hogy mikorra küldik el a látványtervet, vagy mikor adnak jogosultságokat a webáruházhoz.

   Egyedi fejlesztésű webshop készítésekor szinte minden megvalósítható – amit képes vállalni a fejlesztő cég -, azonban ez sokkal több időt és pénzt igényel. Továbbá, rendszerint a fejlesztő cég munkája sem szűnik meg a webáruház átadásával, hiszen minden további fejlesztést ők fognak tudni a legzökkenőmentesebben elvégezni a cég óradíja alapján.

   2. Előfizetéses (bérlős) webshopok

   Az előfizetéses webáruház rendszerek lényegében havidíjas szolgáltatások, amelyek már teljes mértékben le vannak fejlesztve, csupán személyre kell szabni azok beállításait, illetve tartalmait.

   Rendszerint a szolgáltató saját fejlesztő csapata dolgozik az új funkciók bevezetésén, illetve a saját support csapat felelős a problémák elhárításáért. Legyen szó 30 vagy akár 3000 webáruházról, a szolgáltató menedzseli a technikai háttérfolyamatokat.

   A vállalkozónak annyi a feladata, hogy megrendelje a szolgáltatást, személyre szabja a beállításait és feltöltse a termékeit.